Montessori-módszer

Iskolánk és a Montessori-módszer

Iskolánkban 2007 óta alkalmazzuk a Montessori-szellemiségű tanulási módszert, amelynek sajátosságát leginkább a következőkben foglalnánk össze:

"Segíts, hogy magam csinálhassam, hogy büszke lehessek magamra!"

A 2013 áprilisában készült kisfilm röviden összefoglalja a Montessori-módszer főbb jellegzetességeit:

- a csendgyakorlatot
- a pedagógus segítő személyiségét
- a nyitott polcokon műveltségterületenként elhelyezett eszközöket
- a szabad eszközválasztást
- a páros és csoportos tevékenykedést
- az önellenőrzés fontosságát
- a tanulás örömét
- az esztétikusan berendezett környezetet

Videó...

„Az emberiség csak akkor lesz képes problémáit megoldani, ha a figyelmet a gyermek felfedezésére és a benne rejlő képességek kibontakoztatására összpontosítja.”
(Maria Montessori)

A Montessori-módszerről

Maria Montessori a XX. század elején kezdte el reformpedagógiai oktatási-nevelési módszerét kisgyermekek körében alkalmazni, és szemlélete rövid idő alatt az egész világot, így Magyarországot is bejárta. Pedagógiája a mai napig korszerű.

Méhes Vera volt az, aki a Montessori-szellemiséget a ’80-as években felelevenítette hazánkban. A Magyarországi Montessori Egyesület tiszteletbeli elnöke 2013-ban elhunyt, de öröksége ma is bejárja és áthatja az intézményünkben zajló nevelést.

Iskolánk a Montessori-pedagógia elveit követve, de a kor igényeinek megfelelően, korszerű módszerek alkalmazásával alakította ki saját arculatát. 2007-ben vezettük be alsó tagozatban a Montessori-féle módszert. A Magyarországi Montessori Egyesület elismeri az intézményünkben folyó szakmai munkát, ezért az egyesület elnökasszonya, Stefán Mariann iskolánknak 2012-ben a MINŐSÍTETT MONTESSORI ISKOLA címet adományozta.

A Kevesuliban a gyermekek számára minden adott, hogy saját maguk gyűjtsék össze ismereteiket a világról, saját magukat „művelhessék”. Mi, pedagógusok segítjük, szervezzük ezt a folyamatot, és hagyjuk, hogy a gyermekek képességeikből fakadóan, kudarcélmény nélkül felfedezzék személyiségüket, egyedi világukat. Célunk, hogy a gyermekek egyéni, saját képességeikhez mért fejlődése a lehető legsokoldalúbb legyen, hogy a sikertelenség érzése nélkül a kisebbek „játszva” tanulhassanak; a nagyobbak pedig saját tanulásuk iránt felelősséget vállalva, magukat önállóan építhessék, formálhassák.

Bemutató...

A módszer fontosabb elemei:

A közösségformálás és a beszédfejlesztés szempontjából fontosak a beszélgetőkörök, ahol a gyerekek megtanulják a kommunikáció formáit. Segít a szociális és kommunikációs készségek alakításában, az empátia, a tolerancia, a közös szabályalkotás, valamint a viselkedési- és illemszabályok elsajátításában. A gyerekek megtanulnak egymásra figyelni, később egymást és önmagukat értékelni.

A Maria Montessori-féle csendgyakorlatok az érzelmi nevelés eszközei: segítenek a gyerekeknek egymásra hangolódni, fejlesztik a gyermekek önuralmát, az önfegyelmet, valamint a koncentrációs képességeket és az akaraterőt.

A tanulási folyamatban olyan, legtöbbször a tanítók által készített eszközöket használunk, amelyek az aktuális tanulási tartalmakat és feladatokat gyakoroltatják, s amelyek követik a Montessori-pedagógia elveit, ugyanakkor a mai kor gyermekei számára is vonzóak, érdekesek, motiválóak. A kicsik ezekkel önállóan tevékenykedve fedezik fel a körülöttük lévő világot, a matematikai összefüggéseket, a betűkben rejlő titkokat.

A tudatosan tervezett környezetben kedvükre alkothatnak, kibontakoztathatják fantáziájukat és kreativitásukat. Az eszközöket nyitott polcokon, a gyerekek számára elérhető módon helyezzük el, hogy azok közül ők a saját igényüknek és fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak választani.

Az egymásra épülő Montessori-szellemiségű eszközök fejlesztik a gyermek érzékszerveit, érzékelését, észlelését, térérzékelését. Szemléltetik az anyagi világ tulajdonságait (szín, forma, hang, illat, íz…), fejlesztik a finommozgásokat, a gyermek ügyességét a manuális tevékenységek során. Az eszközökkel való tevékenykedés rendszerszemléletet igényel, ezt igyekszünk kiépíteni a tanulókban.

Az eszközhasználat szokásrendjének kialakítása során rendre nevelünk, s ez a tevékenység a gondolkodást is fejleszti. Az eszközhasználat közvetett célja első osztályban az írás, olvasás, számolás, rajzolás előkészítése, megalapozása és elsajátításának minden érzékszerven keresztül történő támogatása, segítése. Felsőbb osztályokban a tanulási tartalmak gyakorlása, mélyítése, elsajátítása céljából készítjük eszközeinket.

Az eszközhasználat a tanulási folyamat része, így „kötelező” feladat. A szabad választás az eszközök közül való választás lehetőségét jelenti, nem az „eszközölök vagy sem” választását: a semmittevés nem választható.

Tapasztalataink szerint a gyerekek szívesen tevékenykednek az eszközökkel, s ennek több oka is van:
• Ebben a tanulási szakaszban félrevonulhatnak társaiktól, ha épp arra van szükségük.
• Változatos manuális tevékenységeket végezhetnek.
• Szabadon választhatnak a számukra felkínált eszközökből.
• Tevékenykedhetnek akár a szőnyegen ülve, tetszőleges testhelyzetben.
• Választhatnak, hogy egyedül vagy párban, esetenként hármasban tevékenykednek.
• Saját maguk dönthetnek, hogy versenyeznek vagy „csak úgy” eszközölnek.
• Önellenőrzéssel dolgoznak, nem egy „külső” szemlélőnek kell megfelelniük, hanem önmaguknak.
• Az eszközhasználat során úgy tűnik, hogy „játszanak”, és észre sem veszik, hogy tanulnak, gyakorolnak, fejlődnek.
• A munka (az eszközölés) rendezett tevékenység. Pontos szabályai vannak, melyek betartása fontos és kötelező.
• Türelemre, kivárásra, egymáshoz való alkalmazkodásra nevelünk: minden egyes eszközből csak egy található a tanteremben.

A módszer az egész személyiség fejlesztését célozza, boldog gyermekek nevelésére törekszünk:
• Elsődleges feladatunk az önállóság fejlesztése, az önálló tapasztalatszerzésre épülő, önálló gondolkodásra nevelés. A gyerekek természetes kíváncsiságra építünk. A tudást sok-sok gyakorlással, konkrét tapasztalatok segítségével szerzik tanítványaink, ezt a már említett eszközrendszer segíti: a cselekvés megindítója a tanító, irányítója a kiválasztott eszköz, de a cselekvő alany maga a gyermek.
• Fő célunk továbbá, hogy a gyerekek megtapasztalják a türelem, a másság elfogadásának fontosságát, társuk munkájának megbecsülését. Gyakran alkalmazunk ezért együttműködésre épülő munkaformákat: páros tevékenykedtetést, csoportmunkát és a kooperatív tanulás elemeit.
• A természet szeretetére, védelmére nevelünk. Kertet művelünk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, az osztályteremben állatokat gondozunk, figyeljük és járjuk a természetet.
• A Montessori-szellemiség az eszközrendszer, a munkaformák, valamint a pedagógus attitűdje által egyedülálló lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra.

A tanítók és a szülők kapcsolata iskolánkban egyenrangú „szövetségen” alapul, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épül. Egymást kiegészítve fáradozunk a gyermekek szellemi és testi fejlődésén. Összefogásunk, közös gondolkodásunk alapja a nyílt kommunikáció, tájékoztatás és az együttes megoldáskeresés. Harmonikus együttműködésünk fontos tényezője a szülők aktív részvétele mindennapi munkánkban. Nálunk a szülők nyitottak, kezdeményezőek, segítőkészek. Gyakran előfordul, hogy ők szerveznek érdekes programokat, előadásokat vagy foglalkozást tartanak a gyerekeknek.

Céljaink

Az alsó négy évfolyamon a képességek sokirányú fejlődése, a tanulásban való öröm és sikerélmény elérése a fő szempont. Leljenek a gyerekek örömet az ismeretszerzésben, a kreativitásban, önmaguk fejlesztésében. Saját tapasztalatok alapján tegyenek szert minél biztonságosabb alapvető ismeretekre, problémamegoldó gondolkodásra. Olyan gyerekek nevelése a célunk, akik képessé válnak ismereteik állandó, folyamatos bővítésére, rugalmas, kreatív felhasználására, az információforrások önálló használatára, ezeken keresztül az egész életen át tartó tanulásra.

Célunk olyan gyermekek nevelése, akik a közösség aktív, együttműködő tagjai, ugyanakkor önállóak, képesek alkalmazkodni, valamint képviselni és érvényesíteni tudják önmagukat, és felelősséget vállalnak tetteikért. Akik ismerik, szeretik, védik a természetet, észreveszik mindenütt a szépet, és fogékonyak a művészeti alkotások iránt.

A közösségformálás, az összetartozás érzésének kiépítése fontos feladatunk. Törekszünk közösen átélt élményekre és sikerekre. Lehetőséget adunk a gyerekeknek arra, hogy egymást a legváltozatosabb helyzetekben, minél több oldalról megismerjék. Nagy hangsúlyt fektetünk ezért tanórán és iskolán kívüli, a gyerekek számára vonzó közösségi programok szervezésére. Hagyománnyá vált, hogy erdei iskolába visszük a gyerekeket. Rendszeresen szervezünk színház-és múzeumlátogatásokat és változatos osztályprogramokat.

Iskolánk munkaközösségei még számtalan tanórán kívüli programot szerveznek, melyek szintén remek közösségformáló alkalmak (közös alsós projekt, macinap, farsang, kertészkedés). Ezek során tudatosan építjük a különböző osztályba járó gyerekek egymás közötti, valamint a pedagógusok gyerekekkel és szülőkkel való kapcsolatát. A szervezési feladatokból az évfolyamok előrehaladtával mind nagyobb részt vállalnak a gyerekek.

Feladataink

Minden gyermekben vannak jó adottságok, a mi feladatunk ezek azonosítása, kibontakoztatása és fejlesztése. Igyekszünk minden gyermeket minél sokoldalúbban, mélyebben megismerni és megérteni: az életkori sajátosságok figyelembe vételén túl az egyéni tanulási tempót, egyéni temperamentumot, az esetleges egyéni problémákat, az otthoni környezet különbségeit. Követjük, segítjük, támogatjuk és szóbeli visszajelzéssel, dicsérettel, elismerő szavakkal motiváljuk az önállóan tevékenykedő, fejlődő gyermeket.

A nevelés területei:
1. Egészséges életmódra nevelés
2. Ismerkedés a világgal
3. Kozmikus nevelés
4. Anyanyelvi, irodalmi nevelés
5. Matematikai gondolkodás fejlesztése
6. Mozgásfejlesztés
7. Művészeti nevelés

A területeknek megfelelő tantárgyak: a magyar, a matematika, a környezetismeret, az erkölcstan, a testnevelés, az ének-zene, a technika, a vizuális kultúra. A tananyagtartalmak a NAT–nak megfelelő műveltségterületekbe rendezhetőek, az iskolák közötti átjárhatóság biztosított.

Tanulásszervezés

A hagyományostól eltérő, a gyermekek életkori, pszichikai sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő napirendet, szokásrendszert alakítunk ki. Tanulásszervezésünket legfőképpen az befolyásolja, hogy gyermekeink fizikai, lelki, értelmi fejlődése minél kiegyensúlyozottabb legyen.

A gyerekek háromnegyed nyolcig érkeznek az iskolába, s négy órakor mennek haza. Az órák nem a hagyományos rendben szerveződnek, hanem az aktuális feladatokhoz és a gyerekek terhelhetőségéhez alkalmazkodva a tanító jelzi a tanórák, tanulási blokkok elejét és végét.

Első, második, esetenként harmadik évfolyamban az egyenletes terhelés érdekében délután is tartunk tanórát. Hétköznapokon a tanulást úgy szervezzük, hogy az itt töltött idő alatt gyakorlásra is adunk lehetőséget, nem adunk otthoni feladatokat. Tudjuk, hogy ennek elvégzésére hétköznap esténként nincs ideje és lehetősége a legtöbb családnak. Hétvégére azonban hazaviszik felszerelésüket a gyerekek, hogy a szülők követni tudják tanulmányi munkájukat, és ők örömmel mutathassák be, mi mindent tanultak egy hét alatt az iskolában. Fontosnak tartjuk, hogy ekkor közösen nézzék át a tanultakat, végezzék el a kijelölt otthoni gyakorló feladatokat! Negyedikben délutánonként önálló tanulási szokások kialakítása a cél, a felső tagozatra való felkészítés jegyében minden nap házi feladatot kapnak a gyerekek.

Méhes Vera az egyik tanulmányában kitért a számítógép használatára is: leírta, hogy a "steril" nevelés nem a helyes út, a gyermeket nem elzárni kell a számítógép világától, hanem megtanítani annak helyes használatára. Mi erre törekszünk. Napi munkánkban alkalmazzuk, és a gyerekek egyéni eszközökként használják a korszerű infokommunikációs eszközöket. Szinte minden alsós tantermünkben található internetkapcsolat, és projektor vagy digitális tábla, valamint negyedik osztálytól elkezdjük az informatikaoktatást.

A program megfeleltetése a NAT és a helyi tanterv céljainak, alapelveinek, feladatainak:

Programunk a NAT által megfogalmazott értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést tükrözi. A kulcskompetenciák közül különösen alkalmas az anyanyelvi, a matematika, a természettudományos kompetenciák kialakítására és fejlesztésére. A NAT, akárcsak a Montessori-féle program, alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát, az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Alapvető célnak tekinti a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását.

Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium
Telephely: 1119 Budapest, Keveháza utca 2. | OM: 035328
Telefon, fax: (+36 1) 204-08-54 | E-mail: kevehaza@freemail.hu