Csalogató

Vár a Keveháza utcai Telephely

Tisztelt Szülők!

Tájékoztatónk célja a Keveháza utcai telephely bemutatása, segítségnyújtás a szülőknek az iskolaválasztásban.

Rólunk mondták diákjaink

"Azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert játékosan tanulunk, fel se tűnik. Csak otthon veszi észre az anyukám, hogy milyen okos vagyok!" (Gábor)
"A csendkört szeretem a legjobban, ott mindig nyugalom van. Otthon is csendkörözünk." (Martin)
"Nagyon sokat tanulhatok és a tanító nénik is nagyon kedvesek. Sosem hittem, hogy egy iskola ilyen jó lehet, amíg ide nem kezdtem járni." (Zsanett)
"A tanárok mindig új eszközöket készítenek. Jó játékokat mutatnak be, lehet velük játszani." (Kriszti)
"Vannak állataink, a botsáskákat kivesszük a terráriumból és simogathatjuk őket" (Vilmos)
"Lehet szőnyegezni, sokszor csoportosan dolgozunk." (Andi)
"Mindenki hozzátesz a projekthez, érdekes dolgokat hallok." (Petra)
"Vannak állataink, a botsáskákat kivesszük a terráriumból és simogathatjuk őket" (Panka)
"A számkirály játékban koronát viselhetek." (Vivi)
"Szeretem a beszélgető kört, amikor megbeszéljük mi történt velünk." (Cili)
"A szőnyegeken sokat játszunk, építőkockázunk, csipeszelünk, kirakózunk." (Eszti)
"Szeretem a zajdobozokat rázogatni."(Reni)
"Szeretjük a botsáskákat és a csigákat, hiszen azok is a természet részei." (Patrik és Máté)

Kedves leendő Elsős-Anyukák!

Nemrég én is ugyanilyen izgalommal keresgettem a véleményeket, hozzászólásokat leendő iskolánkról. Mindenféle információt beszereztem, hogy nyugalommal dönthessek kisfiam jövőjéről.

Ezennel köszöntelek, és egyben tiszta szívből megnyugtatnálak, hogy igencsak jó helyen jársz! Túl vagyunk az első éven itt a Kevesuliban, és tele vagyunk pozitív tapasztalattal, élménnyel. Tanítóink megszerettették gyermekemmel a tantárgyakat, sok-sok játékkal, eszközzel és mérhetetlenül sok háttérmunkával. Könnyűvé tették a mindennapi tanulást a dicsérő, pozitív hozzáállásukkal, szeretetükkel, és lelkesedésükkel. Gyermekem sokat változott, érettebb lett, mégsem vesztette el a játékhoz való kedvét.

Úgy érzem, a legjobb helyen van a kisfiam ahhoz, hogy egészséges értékrenddel rendelkező, okos, jó ember válhassék belőle, akinek a tudás megszerzése öröm. Kívánom, hogy mindenki megtapasztalja azt a biztonságot, amit nap mint nap érezhetünk mi, akik az 1. c osztályban tudhatjuk gyermekeinket!
Köszönjük Maresz néni és Zsuzsa néni!

Wágner Angelika

"Nekem szülőként fontos, hogy az iskolában baráti, családias legyen a légkör, emberi a hangnem, s a gyerekek szinte észrevétlenül megtanuljanak tanulni. Első lépéseiktől, a világra való rácsodálkozástól eljussanak a tudatos tanulásig. Én szülőként ezt tapasztalom ebben az iskolában immáron 8. éve, és ezt nagyon köszönöm.
Hipszki Jánosné

Ő szereti, mi szeretjük!
Családunkban egy új életszakasz kezdődött szeptemberben az iskolakezdéssel.
Vegyes érzelmekkel vágtunk neki. Tudtuk, hogy lesznek új kötelezettségek, sok új szabály, amit nem csak gyereknek, de nekünk szülőknek is szokni, és elfogadni kell. Gyermekünk vegyes érzelmeit fokozta, hogy érezte valami nagy és új dolog kezdődik az életében, amit egy egész várakozással teli év előzött meg, miközben szomorkodott, hogy feladni kényszerül a szabadságát. A zavar csak fokozódott a fejében, amikor a nyári iskola várás során többször szembesült azzal, hogy értelmetlenül fogadja a felnőtt világ, hogy ő bizony nem fogja naponta cipelni az iskolatáskát, és hogy nem feltétlen iskolapadban tölti el majd a fél délelőttöt.
Aztán eljött a szeptember. Jó érzés volt látni a gyermekeket váró osztálytermet, ami aztán pár nap alatt egy meleg és barátságos folyosóvéggé, és egy még barátságosabb, kicsit talán az óvodai csoporthoz hasonlatos, átmenetet képezõ kuckóvá vált. Tanítóinknak köszönhetően megtelt rajzokkal, színezésekkel, míg az osztályba szülői segítséggel beköltözött egy újabb terrárium, barátságos szőnyeg, rajzok és fotók, gyerekekről és gyerekektől.
Örömmel szembesülünk azzal a reggeli szokással, hogy a gyerekek beszélgető/csendkörrel indítják a napot, hogy van ehhez külön zenéjük, ami lehetõséget ad ráhangolódni a napra, az iskolára, egymásra. Remélem, hogy továbbra is a mindennapjaik része lesz ez. Fontos, hogy a hétvégéhez közeledve, minősítik, értékelik magukat (mosolygó, átlagos, szomorú fejre tett jelekkel) a hetüket, ezzel mintegy helyzetjelentést adva tanítóiknak az elmúlt időszakra vonatkozóan. De fontosnak tartom ezt azért is, hogy a saját helyzetüket, érzelmeiket próbálják megítélni, vagy éppen, ha úgy adódik társaiknak tükröt tartani.
Mióta gyermekünk iskolába jár határozottan önállóbb lett, sok új élménnyel, tudással gazdagabb. Most már a maga természetességével járunk iskolába, tanultunk egy csomó újdonságot a világról, gyermekünkrõl és magunkról is.
Ő Szereti! Mi szeretjük!
Oláh Judit

Mikor tavaly szeptemberben Barnabás először érkezett haza az iskolából és izgatottan mesélni kezdte aznapi eseményeket, szóba került az órarend, a tantárgyak. Nemsokára megtudtuk, hogy milyen napirend szerint tanulnak majd az 1. d-sek.
Nagyjából annyira emlékszem, hogy tanulás-játék-tanulás-játék. Feleségemmel cinkosan összekacsintottunk, és hangosan ki is mondtuk: a mi időnkben miért nem volt ilyen a tanítás? Eltelt egy tanítási év, és azóta a napirend sem, Barnabás lelkesedése sem változott jottányit sem.
Én is szívesen lennék Kevesulis diák!

Veres Gergely

Jeney Vince első éve az iskolában az elképzelhető legjobbra sikeredett.
Ez különösen annak fényében nagyszerű, hogy Vince imádott óvodába járni, és őszintén szólva kicsit aggódtunk, hogy zökkenőmentesen át tud-e szokni az iskolai életvitelre. Végül nem hogy zökkenők nem voltak, de úgy a tanév derekán azt hallottuk tőle, hogy az iskola jobb, mint az ovi.
Minden a legjobb tehát, de ha valamit kiemelnék a sok közül, akkor azokról a pillanatokról szólnék legszívesebben, amikor Vince a tanító nénik karjaiba veti magát, és a nevüket kiáltja, miközben ölelgeti őket. Ennél szakszerűbb bizonyítványt senki sem állíthat ki Edit néni és Judit néni munkájáról.

Jeney Zoltán

Örülünk, hogy fiunk az 1.d Montessori módszerrel működõ osztályban kezdte meg tanulmányait, mert itt az elfogadó, nyitott, barátságos légkör, a rendezett, esztétikus, színes környezet és a tanító nénik lelkesedése, szaktudása, türelme és konstruktív hozzáállása megadja számára azt a biztonságérzetet, ami a minden irányból érkező új ismeretek befogadásának alapvető feltétele. A Montessori eszközökkel a hétköznapok változatosan, szórakoztatóan és tartalmasan telnek. Mindezt naponta megerősítik gyermekünk élménybeszámolói, lelkesedése és az iskolához való pozitív hozzáállása.
Nagyra értékeljük, hogy itt fontos az osztály- és egyben a szülői közösség formálása is, a szülők korrekt tájékoztatása, a partneri viszony megalapozása. A napi szintű szülõi-tanítói kapcsolat, a család bevonásával kialakított szabadidős programok, az osztály munkájáról készülő fényképes beszámolók csak néhány azon elemek közül, amelyek alátámasztják, hogy gyermekünk jó helyen kezdi meg az életre való felkészülést.

Anita és Levente


Virág 7 hónapos volt, amikor én, mint ráérő egy gyerekes, a neten elkezdtem nézegetni a tanítási módszereket, és már akkor megtetszett a Montessori módszer. Dunakeszin éltünk 7 éven át. Amikor eljött az ideje, elkezdtem nézegetni a Montessori iskolákat, és láttam, hogy van egy a XI. kerületben (a Keveháza). Párom közben munkahelyet váltott, én azzal "engedtem meg neki" hogy akkor megyünk lakni is a XI. kerületbe, hiszen ott egy Montessori suli. Lakásunk még nem volt, de az iskolát már tudtuk, így gombhoz kerestük a kabátot tavaly ilyenkor még!
Az a jó a Montessori módszerben, hogy:
1. A gyerek önálló tempóban tanulhat, tehát a jófejű gyerek külön feladatokat kap, hogy fejlődjön, míg a kicsit gyengébb képességű a maga tempójában nyugodtabban tanulhat.
2. A Montessori-eszközök használatával saját maga jön rá az elkövetett hibákra, jobban megjegyzi a helyes megoldást tehát, és nincs a feje felett egy külső "diktátor", aki akár önérzetében, önbizalmában is megsérti az érzékenyebb gyereket, ha nem sikerül valami. A tapasztalat útján való nevelést én nagyon fontosnak tartom, mert látom gyerekeimen, hogy hatásosabb, mint például az általam elsajátított magolós módszer.
A suliban rengeteg a különóra, amit lányom rendesen ki is használ: RG-re jár, sakkra -imádja, végre komolyan tanulja, hiszen 3 éves kora óta űzi, kerámiázni is akart volna...
Virág imád iskolába járni.

Szabóné Katona Eszter

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi, Benedek volt a neve. Amikor Benedek betöltötte a hetedik életévét, a fele királysággal nem megelégedvén, a szőlőszagú szeptember beköszöntével elhatározta, hogy felkerekedik és bebarangolja Betű- és Számország minden zegét-zugát, megtanul írni, olvasni, számolni.

Királyapja és anyja hamuba sült pogácsát tettek az iskolatáskájába, könnyes szemmel búcsút intettek és sok szerencsét kívántak neki. Ígérte a királyfi, hogy hamarosan hírt ad magáról.
Teltek a hetek, és az egyik nap népes verébsereg és egy postagalamb érkezett a királyi udvarba. Olyan lármát csaptak, hogy összeszaladt az udvar apraja-nagyja. Egymás szavába vágtak, hogy tudassák, Benedek jól van és üzenetet hoztak tőle.

Az üzenetben az állt:
"Drága Szüleim! Sokat barangoltam, míg megtaláltam a nekem megfelelő iskolát, de szerencsére egy jótündér az utamba került és elirányított ide, a Kevesuliba. Jelenleg az 1. c osztályba járok, 28 társammal, valamint Buksi kutyussal és egy hallal együtt. Nagyon tetszik ez a hely, az elmúlt hetekben rengeteg élmény ért engem. Legjobban a matematika órákat szeretem, mert imádok számolni. A tanító nénik nagyon kedvesek és képzeljétek, megünnepeltük a születésnapomat is érkezésem után nem sokkal. Már egyre több betűt ismerek, így nem sokára nem lesz már szükségem íródeákom, a Bölcs Bagoly segítségére, hogy üzenetet tudjak írni Nektek.
A legizgalmasabb esemény eddig a Gellért-hegyi varázslóiskola volt, ahol társaimmal együtt különböző feladatokat kellett teljesítenünk. A kedvencem a Föld varázsló állomása volt, ahol egy vulkán kitörésében segédkeztünk. Már színházban is voltunk, ami annyira tetszett, hogy napokig énekeltem, idézgettem az előadás dalait, szövegeit. Mivel szeretek focizni, ezért nagy öröm számomra, hogy az iskolában is járhatok fociedzésre. Lassan be kell fejeznem a levelemet, mert a menetrend szerinti postagalamb nemsokára indul. Végezetül még annyit, hogy ne izguljatok amiatt, hogy nem eszem eleget, mert nagyon finom az iskolában az ebéd és a játszótéren pedig isteni a mogyoró.
Csókol: fiatok, Benedek"

Béres Benedek

"Drága Királyapám és Királyanyám!

Újabb hónap telt el, mióta elkezdtem barangolásomat Betű- és Számországban. Sok élménnyel lettem gazdagabb ez idő alatt és úgy érzem, már igazi iskolás vagyok! Egyre több betűt ismerek és felfedeztem, hogy a betűket össze is tudom olvasni. Így jártamban-keltemben mindent elolvasok, ami nagyon izgalmas dolog. Matematikából is sok érdekeset tanultunk, belejöttem az észforgató feladatokba is. Sőt, mivel Zsuzsa néni és az osztálytársaim is úgy gondolták, hogy nemcsak szeretem, de tudom is a matematikát, így pár társammal együtt részt vehettem egy matematikaversenyen. Bevallom, kicsit izgultam, de üzenem, hogy nagyon jól sikerült a verseny számomra, mert maximális pontszámot értem el. Kaptam egy oklevelet és csokit is. Mindenki büszke volt rám, ami nagyon jó érzés volt.
Ebben a hónapban nagy volt a sürgés-forgás az iskolában, mert egy több hétig tartó eseményt bonyolítottunk le, a Magyarország projektet. A mi osztályunk az Észak-Alföld régióval ismerkedett meg közelebbről. Volt mézbemutató, rendeztünk vidám hangulatú gyümölcskarnevált, rajzoltunk, ragasztottunk mindenféléket. Nekem legjobban a Nyíregyházi Állatkert makettjének elkészítése tetszett, amiben lelkesen vettem részt. A projekt végét egy projektzáró rendezvénnyel ünnepeltük meg, amelyre minden osztály kis műsorral készült. Nagyon jól sikerült ez a nap. Köszönöm az aszalt szilvás muffint, amit küldtetek, mindenkinek ízlett, és az utolsó morzsáig elfogyott.
Lassan elkezdődik a karácsonyi készülődés itt az iskolában is. A mi osztályunk is készül egy kis műsorral. Én egy gyönyörű verset fogok mondani. Ezzel zárom mai levelemet, amit küldök a hamarosan induló galambpostával.

Csöndes téli éjben
angyal szárnya lebben.
Gyertyafény az ágon,
néha meg-meglibben.
Nem tudom ki adja
e mesés perceket,
de az érzés, mi átjár,
nem más,mint a
szeretet.

Csókol: fiatok, Benedek"

Béres Benedek

Diákjaink írták

Megkérdeztünk kicsiket és nagyokat arról, miért szeretnek a Kevesuliba járni.
Válaszaikat egy-egy lufiba írták, melyekből kiállítást rendeztünk az aulában.

Tovább...

Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium
Telephely: 1119 Budapest, Keveháza utca 2. | OM: 035328
Telefon, fax: (+36 1) 204-08-54 | E-mail: kevehaza@freemail.hu